Barion Pixel
Önismeret nélkül eluralkodik a félelem - Vicsápi Natália - tudatosság mentor

Ezért uralkodik el önismeret nélkül a félelem

Az emberek nem szívesen szembesülnek a félelmeikkel. Inkább elnyomják őket vagy a homokba dugják a fejüket. Ugyanakkor a félelmeket meglátni és elfogadni az önismeret, a tudatosság fontos része. Miért mondom ezt? Mitől félünk valójában? Mit tehetünk, ha a világ a feje tetejére állt körülöttünk? Félelem van belül, és félelem van kívül is. Ezért született meg ez a bejegyzés, amelyben választ kaphatsz a fentebb feltett kérdésekre, és megismerheted a félelem működését.

A félelem az önismeret szemüvegén át

Az elmúlt években számtalan olyan szituáció és esemény történt a világban, ami kibillentett minket a jól megszokott életünkből. A most pillanatában is hatalmas változásokon megyünk keresztül. Olyan szituációkba csöppenünk bele, amilyenekben még nem voltunk.

Mivel még nem tapasztaltunk meg hasonlót, nincs hozzá receptünk, forgatókönyvünk. Ezért automatikusan a félelem kapcsol be bennünk. Mitől félünk valójában? Az ismeretlentől. Nem tudjuk, mi vár ránk a következő pillanatban.

A megszokásaink és a régi mechanizmusok alapján próbáljuk megtartani magunkat, ám időről időre kudarcot vallunk. Ez nem a jó hátország. Nem az a stabil erő, aminek biztonsággal nekivethetjük a hátunkat. Hol találhatjuk ezt meg? Egy biztos: nem a külvilágban.

A világ stabilitására hiába várunk

Ne csak az elmúlt két-három évet nézd. Tekints vissza akár évtizedeket, évszázadokat. A világban mindig voltak olyan helyzetek, amelyektől retteghettek az emberek. Persze voltak békés, stabilabb időszakok, ám az egyén szintjén akkor is felütötte a fejét időről időre a válság, a káosz. Ez elkerülhetetlen. Még akkor is, ha próbáljuk megúszni.

Két dolgot tehetünk. Az egyik, hogy kihelyezzük a felelősséget. „Majd akkor biztonságban fogom érezni magam, amikor…”, „Majd akkor boldog leszek, ha…”, „Majd akkor nem fogok félni, ha…”. A másik pedig: vállaljuk a felelősséget, és elindulunk az önismeret felé.

A tudatosság útját járva egyrészt megerősödik a lélek, másrészt képesek leszünk tisztán ránézni önmagunkra. Pontosan fogjuk látni, milyen tudattalan mechanizmusok irányítottak eddig és tettek kiszolgáltatottá. Megízleljük az erősségeinket, a képességeinket, és felfedezzük, hogy bármit meg tudunk oldani.

És nem azért, mert nincs ott a félelem. Épp ellenkezőleg.

Egyszerűen már tudjuk, hogy a félelem egy agyi reakció csupán. Nem hagyjuk, hogy megállítson minket. Elfogadjuk, befogadjuk, majd elengedjük és megyünk tovább. Ez a kulcs. A megerősödés. Ezért magabiztosan mondom:

Vedd végre elő önmagadat, és nézz bele abba a tükörbe!

Félünk a félelmeinktől

Az elmúlt több mint két év kikapott minket a jól bevált mókuskerekünkből. Ez a kerék csak pörgött és pörgött, szinte elviselhetetlenül. Mégis benne ragadtunk, mert elhitettük magunkkal, hogy ez így oké. Valójában arról volt szó, hogy csak ezt ismertük és ezt tartottuk biztonságosnak. Palástoltuk, hogy nem vagyunk boldogok.

Pócselekvésekbe temetkeztünk, kifogásokat kerestünk és a szőnyeg alá söpörtük a problémákat. És igen… az érzéseinket is! Majd felborult a világ, vele együtt az életünk, és a mókuskerék megállt. Kihúztuk a fejünket a homokból, és megláttuk az életünket.

Megláttuk, mit teremtettünk magunknak…

A munkát, a párkapcsolatot, a körülményeket, a barátságokat, az anyagi helyzeteket, a nehézségeket. Kinyílt a szemünk, és elszörnyedtünk. Hirtelen megannyi érzés ömlött ránk a szembesülés hatására, amiket korábban elnyomtunk vagy eltemettünk.

Nem most alakultak ki. Eddig is ott voltak bennünk, csupán a mélyben.

Elfogadni az érzelmeket

Legyél te a legfontosabb magadnak, és vedd észre, hogy érzelmekkel éljük az életünket. Ez része a tudatosságnak. Lásd meg, mi van benned! Az egyik legnagyobb tanítás ez. A pótcselekvésekkel, a mindennapokkal, a „muszájokkal” elnyomtad a negatív érzéseket, ám nem kezelted és nem oldottad fel őket.

Ez két külön dolog. Elnyomni és megélni, majd elengedni.

Most rá vagy kényszerülve arra, hogy szembenézz az érzéseiddel, különösen a félelemmel. Ez nehéz. Én mégis azt mondom, hogy örülj neki! Örülj, hogy látod őket. Mert ez azt jelenti, hogy a fejed már nincs a homokba dugva.

De vajon honnan hozzuk ezt? Miként alakítjuk ki magunkban ezeket a „megoldási” mechanizmusokat? Természetesen a családunkból. Pontosan azt csináljuk, amit a szüleink is tettek. Sokan nem tanultuk meg igazán kezelni az érzéseinket. Azt sem tudjuk, mit jelent. Ezért (is) ragadnak el úgy a negatív érzelmi spirálok.

Itt az idő, hogy ezen változtass. Indulj el az önismeret útján, és nézz végre szembe az érzelmeiddel! Igenis foglalkoznunk kell velük.

Tudattalanul éljük az életünket

Amíg tudattalanul éljük az életünket, addig az érzelmeink irányítanak. Ezek igazából agyi reakciók, amelyeket egy-egy szituáció vált ki. Eddigi éveink során megéltünk sok negatív dolgot, traumát, kellemetlen helyzetet. Az agy megjegyezte ezeket, elraktározta, és egyfolytában távol akar tartani minket tőlük. Próbál megvédeni.

Tehát, amikor sarokba vagyunk szorítva, ismeretlen vagy negatív helyzetbe keveredünk, az agy automatikusan reagál a negatív érzelemmel, hogy eltávolítson minket abból a szituációból. Amíg tudattalanul élünk, az agy reagál, megjelenik a negatív érzelem, belemegyünk, megéljük, kinagyítjuk, ráhelyezzük a fókuszunkat. Aztán csodálkozunk, amikor ténylegesen megvalósul az, amitől rettegtünk.

Ezt hívják tudattalan teremtésnek!

Önismeret nélkül robotok vagyunk

Amíg a félelmek irányítanak, addig úgy élünk, mint a robotok. Csináljuk, amit az érzelmeink diktálnak, és nem is tudunk róla. Ideje észrevenni, hogy a cselekedeteink nagy részének a kiindulópontja a félelem vagy valamilyen negatív érzelem volt. Ezt raktuk bele mindenbe.

Ha az alap a félelem, ha ennek mentén cselekszünk, csak olyan dolgot tudunk létrehozni, amitől továbbra is félünk.

Ezzel kapcsolatban szeretnék megosztani egy idézetet:

„Mennyire szeretnek az emberek szenvedni? Dolgozhatnának, alkothatnának, valóra válthatnák az álmaikat. Ezzel szemben mit csinálnak? Rémálmokat találnak ki maguknak, aztán elkezdenek hinni bennük, félni tőlük. És ami a legszomorúbb, hogy a rémálmok képesek valóra válni, és halálra rémiszteni a létrehozójukat.”

Érted már?

Mi teremtünk

Mi teremtjük az életünket. Eddig a félelmeink által tettük ezt, ráadásul tudattalanul. Ezt kell meglátnunk. Ha beismerjük magunknak, hogy minden egyes körülményt mi hoztunk létre, a partnerünket, a munkánkat, a barátainkat, akkor ráléptünk az ugródeszkára.

Így már el tudunk indulni abba az irányba, ami változást hoz. Végre rendbe tudjuk tenni az életünket. Átformálni a tudattalan teremtést tudatos teremtéssé. Ám addig, amíg nem vagyunk hajlandók ezt belátni, nem fog semmi változni.

Ezzel szembesülni nem könnyű. Szokták is kérdezni.

„Nati, most komolyan azt mondod, hogy mindent én teremtettem az életemben? Minden rosszat én hoztam létre?”

Pontosan.

Hogyan is tudtál volna jót létrehozni, ha minden cselekedeted félelemből fakadt? Ha sárból építesz várat, hogy lesz abból aranypalota? Sehogy. Nagyon fontos, hogy meglásd és megértsd ezt. Utána jöhet a következő lépés.

A belső erőt meglelni

Félelmek mindig lesznek. Ahogy káosz is a világban. Erre nem tudunk hatással lenni. Egy valamire azonban igen: önmagunkra. Méghozzá önfejlesztéssel és önismerettel. Ráléphetünk a tudatosság útjára, szembesülhetünk az automatizmusainkkal és megerősíthetjük a lelkünket.

Ezt megtehetjük!

Érzed, mekkora erő van ebben? Vannak lehetőségek. Változtathatunk. Lehet, hogy eddig félelemből teremtettünk, viszont most fordíthatunk ezen. Te is ezt szeretnéd? A Benned is ott az erős nő programon azon fogunk dolgozni, hogy közelebb kerülhess a belső erődhöz.

Szeretném, ha te is megérezhetnéd, milyen az, amikor két lábbal állsz a földön, tudatos és stabil vagy, magabiztosan mész elébe mindennek, mert pontosan tudod: BÁRMIT MEGOLDASZ! Induljunk el efelé együtt!

Legyünk mi magunknak a stabil hátországunk, aminek biztonsággal nekivethetjük a hátunkat!

Tudj meg többet a Benned is ott az erős nő programról a linkre kattintva: https://natimethod.hu/23/natimethod-ajanlat/benned-is-ott-az-eros-no-2/

Ne bízd a véletlenre az életed!

Kapcsolódó tartalmak

A magabiztosság fejleszthető

A magabiztosság fejleszthető

A magabiztosság – a tapasztalataim szerint – sok ember életében mumus. Egyeseken kívülről is látszik, mennyire nem bíznak önmagukban, mások viszont az erő és az önbizalom látszata mögé rejtik gyengeségüket. Noha az önfejlesztés korát éljük, még mindig elengedhetetlen...

bővebben
Mit ér a női vezető önismeret nélkül?

Mit ér a női vezető önismeret nélkül?

Ki merem jelenteni, hogy egy női vezető önismeret nélkül félkarú óriás csupán. Miért mondom ezt? Kedves Női Vezető, ebben a blogbejegyzésben biztosan megkapod a választ erre a kérdésre. Mielőtt belevágsz az olvasásba, szeretném, ha odakészítenél magad mellé egy...

bővebben