A szülői minta az életed írója?

A szülői minta, pontosabban minták határoznak meg téged. Beszivárognak a mindennapjaidba és a döntéseidbe. Vagyis pontosan ugyanazt az életet éled, mint a szüleid. Legalábbis addig, amíg nem vagy tudatos. Miért mondom ezt? Mit értek ez alatt? Mi az örökölt sors, és miért elengedhetetlen beszélni róla? Ebből a cikkből megtudod a választ ezekre a kérdésekre. Csak olvass tovább!

A láthatatlannak tűnő szülői minta

Az örökölt szülői minták mindenki életében jelen vannak. Tehát nem vagy egyedül ezzel a jelenséggel. Én is cipeltem magammal a felmenőim sorsát, és az összes ügyfelem is így tett addig, amíg fel nem ismerték őket, és meg nem történt az elengedés.

Tudnod kell a viselkedésmintákról, hogy nem mindig egyértelmű a jelenlétük. Ennek oka, hogy mindenki a saját maga módján, a saját tapasztalatai alapján veszi át az örökölt sorsot, láthatatlanul. Tesszük a dolgunkat, éljük a mindennapjainkat, és nem látjuk meg, hogy a két kezünk tele van felmenőink batyujával.

Senki nem mondta még, hogy erre figyelni kellene. Senki sem próbált meg ráébreszteni, hogy nem a saját életedet éled. Én azonban most felnyitom a szemedet, kedves Olvasó, és megmutatom, miért cipelsz olyan csomagokat, amelyek nem a tieid. Lehet, hogy eddig az örökölt szülői minták labirintusában, a generációs vonal árnyékában jártál, ám a jövőd még alakulhat a te akaratod szerint – tudatossággal telve.

Hogyan tesszük magunkévá az örökölt családi mintákat?

Gondold végig! Megszületünk. Ki vár minket? Anya és apa. Egy anyai és egy apai minta. Tőlük tanulunk mindent. Kisgyermekként úgy szívjuk magunkba a tudást, mint egy szivacs. Nézzük, hogyan oldják meg a problémákat, hogyan reagálnak le szituációkat, és hogyan viszonyulnak egymáshoz a párkapcsolatukban.

Egy bizonyos idő után pontosan látjuk, milyen nő anya és milyen férfi apa. Ez lesz a mintánk a jövőben attól függően, hogy fiúnak vagy lánynak születünk. Ám történik még valami… Nemcsak az azonos nemű szülő példáját öltjük magunkra.

Kiértékeljük, melyik szülő a sikeresebb, melyik éri el mindig a másiknál azt, amit akar. És a sikeresebb mintát választjuk példaként. E szerint kezdjük el élni az életünket. Ez talán elsőre furcsán hangozhat, úgyhogy elmesélem a saját példámat, és rögtön érteni fogod.

A szülői minta az én életemben

Az Írd te a sorsodat! című könyvemben is leírtam és az előadások során is többször elmesélem, engem hogyan neveltek fel. Az édesapám fiúgyermeket várt elsőszülöttnek. Az volt az elképzelése, hogy egy fiú tovább viszi a családi vállalkozást és az ő elvárásait.

Én azonban lány lettem. Ennek ellenére ugyanaz a feladat várt rám, mintha fiúnak születtem volna. Viccesen azt szoktam mondani, hogy a nyugdíjig be volt osztva az életem az édesapám által. Pontosan tudta, mi lesz a feladatom, mikor mit fogok csinálni.

A „sikeresebb” generációs minta

Gyerekkoromban azt láttam, hogy mindig a férfi volt a határozott, mindig ő döntött és mindig az volt, amit ő szeretett volna. Többször hallottuk azt az édesapámtól, hogy ő keresi a pénzt, ezért nekünk szót kell fogadni.

Ezzel szemben ott volt anyu, aki szintén megcsinált mindent: gyermeket nevelt, kertészkedett, főzött, varrt a falu embereinek. Tehát ugyanannyit letett az asztalra, mint az édesapám, mégis ő volt az, aki nem szólt vissza.

Ezt látva gyermekként azt mondtam: én nem akarok ilyen nő lenni. Hoztam egy döntést. Elhatároztam, hogy ha felnövök, akkor bizony kőkemény leszek. Vagyis ugyanolyan határozott, mint az édesapám. Természetesen így is lett. Legalábbis a vállalkozói létben.

Ott volt édesanyám mintája is

Miután felvettem a „sikeresebb” mintát, nőként magamra aggattam édesanyám példáját is. Mit láttam? Azt, hogy anyu gyenge, megadja magát. Nekem ez volt a nő. Valaki, aki szubmisszív viselkedést (behódoló) tanúsít a férfival szemben. Ezért az első házasságom idején én is ugyanezt tettem: megadtam magamat.

Az első férjem határozott volt, megmondta, mit kell csinálni, én pedig ugyanúgy csendben maradtam, és teljes mértékben elfogadtam mindent. Akkor, huszonkét éves koromban, még tudattalanul is rájöttem, hogy pontosan ugyanazt csinálom, mint az édesanyám.

A generációs viselkedésminták mindenhol jelen vannak

Tehát a generációs minta, a szülői minta mindenkinél jelen van, nemcsak nálad. Ugyanakkor tudnod kell: LETEHETED. Ha elindulsz a tudatosság útján, muszáj szembenézned a generációs vonallal, majd mindezt felfedezni a saját életedben. Eddig senki nem mondta ezt el neked, én azonban most megtettem.

Ha azt érzed, hogy nem vagy felhőtlenül boldog, hogy betegséggel küzdesz, nincs rendben a párkapcsolatod, esetleg üzletemberként érzed azt, hogy remeg a lábad alatt a talaj, merj szembenézni magaddal és a generációs vonaladdal!

Merj a tükörbe nézni! Ki néz vissza rád? Az édesanyád vagy az édesapád? Semmi baj ezzel! Ebben a folyamatban rendkívül fontos az elfogadás és az elengedés. És még valami! Lelki terhek ide vagy oda, nem kell, hogy megromoljon a kapcsolat a szülőkkel.

Az elfogadás képessége

Az ügyfeleim nagy részénél megjelenik a düh, amikor elkezdenek tisztán látni. Elkeserednek, amiért nem kaptak mást a szüleiktől. Ugyanakkor tudnod kell: a szüleid pontosan azt adták, amit adni tudtak. A lehető legtöbbet. Te viszont dönthetsz úgy, hogy a batyut, amit a válladra akasztottak, feltöltöd mindenféle jóval. Sőt, akár le is cserélheted.

Fogadd el azt, ahol most tartasz. Ismerd fel, hogy van dolgod. Ez a két cselekedet a nulladik lépés. Innentől lehet elkezdeni tudatosodni, építkezni és lelki erőt gyűjteni. Minden rajtad múlik, ezt nem győzöm mondani! Még a kapcsolat a szülőkkel is.

Bennem is megjelent az elfogadás a tudatosság útján. Minden embernek megvan a maga megfejlődendő területe, ugyanakkor ez rendben van. A szüleim tették, amit tudtak, és én hálás vagyok ezért. Elfogadtam őket, és megtanultam feltétel nélkül szeretni. Többek között ezt is elhozta az életembe a tudatosság.

Lelkierő, ami kihúz minden gödörből

Én azt látom (de nyugodtan cáfolj meg, ha te mást látsz), hogy ebben a világban különösen fontos a lelkierő az emberek életében. Ez az a hátország, aminek nekivethetjük a hátunkat bármilyen nehéz helyzetben.

Lelkierő nélkül élni olyan, mintha elvesznénk. Tehetetlennek érezhetjük magunkat. Kiszolgáltatottnak az élet vihara miatt. Egy kisebb gazdasági vagy társadalmi változás is kibillent, egy nagyobb pedig szó szerint a padlóra küld.

Meg kell erősödnünk ahhoz, hogy ne csak túl tudjunk élni, hanem JÓ is legyen az életünk. Sokan még mindig nem hiszik, hogy ez lehetséges. Te igen? Akkor üdvözöllek az ébredezők körében. A te lelked már érzi, hogy lehet másként. Mit szólnál, ha tennénk is azért, hogy ez megvalósuljon?

Az Ismerd meg önmagad! tanfolyam az első lépés a tudatosság útján. Lelki erőről nem lehet beszélni önismeret nélkül. Ez elengedhetetlen része a folyamatnak. Ezért várlak szeretettel a programon!

Nézd meg, mikor van a következő időpont: https://natimethod.hu/imo2022/ Gyere, és megmutatom, hogyan légy a saját sorsod írója!

Kapcsolódó tartalmak

Tudatos karácsony bosszúság és stressz helyett

Tudatos karácsony bosszúság és stressz helyett

Hogyan lehet csökkenteni a karácsonyi stresszt? Mi az oka egyáltalán a karácsonyi veszekedéseknek? Az ünnepi időszakhoz közeledve egyre gyakrabban merülnek fel ezek a kérdések az emberekben. Látják, mi folyik körülöttük – gondolok itt az intenzív érzelmekre és a...

read more
Emberi szerepek – Miért mutatjuk magunkat másnak?

Emberi szerepek – Miért mutatjuk magunkat másnak?

Az emberi szerepek egy különösen fontos téma az önismeretben. Minden ember, aki elindul ezen az úton, idővel felteszi a kérdést: Miért mutatjuk magunkat másnak? Szerepek, énrészek, álarcok, játszmák szövik át életünk területeit. Miért jellemző ez a viselkedésminta? Mi...

read more
Az ego az ellenségünk?

Az ego az ellenségünk?

Manapság mindenki az egóról beszél, jól tudom. Azt halljuk, hogy ez egy rossz dolog és minél hamarabb meg kell szabadulnunk tőle. Így benned is felmerülhet a kérdés: az ego az ellenségünk? Én most egy másik oldalról fogom megközelíteni az ego börtönének kérdését,...

read more